"Magyarnak lenni nem származás kérdése, hanem elkötelezettség egy évszázadok óta virágzó kultúra iránt" - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, vendégelőadó a Magyarország Barátai Alapítvány online konferenciájának második napján. Hangsúlyozta: a magyarok joggal lehetnek büszkék arra, hogy a magyar nemzet egysége egyre erősebb.

A konferencia házigazdája és a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke, Vizi E. Szilveszter professzor a rendezvény második napját megnyitva bemutatta a tagoknak az államtitkárt, aki a magyar nemzetpolitika fogalmának történetéről és eredetéről, valamint a magyar diaszpóra jelenlegi helyzetéről beszélt.

Miután az államtitkár szólt az alapítvány tagjaihoz, akik a világ minden tájáról, így a Rocky Mountains-ből, a Kanári-szigetekről és a Kárpát-medencéből is hallgatták, Potápi a magyar nemzetpolitikáról kezdte előadását.

A magyar nemzetpolitikának van egy sajátos "koncepciója", amely az elmúlt 150 évben, az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után alakult ki. Akkoriban a magyar állam a magyar identitást az országgyűlésben a magyarság témájává tette, itthon és külföldön egyaránt.

Ugyan az eredeti terv, mely szerint moldvai magyarokat Magyarországra hoztak volna, sikertelen volt, a kormánynak sikerült több ezer székelyt Bukovinából Magyarországra telepíteni. Bár ez lenyűgöző mérföldkő volt, Magyarország az első világháború után alapvetően arra kényszerült, hogy nemzeti politikáját még továbbvigye.

"Csak akkor beszélhettünk igazán nemzeti politikáról, amikor elvesztettük a világháborút, és 1920-ban érvényesítették a trianoni békediktátumot, elvesztettük területünk kétharmadát."

Trianon után a magyar lakosság közel felét elűzték Magyarországról. "Mindent újra kellett tervezni ebben a kérdésben a vasfüggöny leomlása után, amikor Magyarország visszanyerte teljes cselekvőképességét" - folytatja Potápi.

Magyarország csak a rendszerváltás után kezdte intézményesíteni nemzetpolitikáját. Jelentős mérföldkő volt 2001-ben, amikor a külföldön élő magyarokat az állam jogilag magyarnak ismerte el, és ezzel az állampolgársághoz hasonló kiváltságokat kapott.

Bár a 2004-es népszavazás, amely a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságának megadásáról szólt, sikertelen volt, 2010-ben, a Fidesz-kormány megválasztásával végül elfogadták. Rámutatott a 2010 és 2014 közötti magyarországi törvények elfogadására, amelyek szerinte "megalapozták a határon túli magyarok számára az ország politikáját". Ezek közé tartozott a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény.

„Ma 12,5-13 millió magyar él a kárpát-medencében és további 2-2,5 millió a diaszpórában”, mondta az államtitkár az online előadáson. Az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra közösség a legnagyobb, de nagy számban élnek magyarok Kanadában, Ausztráliában, Németországban és Franciaországban is.

"A magyarok elsődleges célja az identitásuk megőrzése. A magyar nyelv a kulcs e cél eléréséhez. Magyarnak lenni elsősorban nem származás kérdése, hanem egy kultúrával való azonosulás" - tette hozzá Potápi.

A diaszpóraközösségek nagy összegű pénzügyi támogatásban is részesülnek, amely segítik őket céljaik megvalósításában, a globális magyar közösség és Magyarország nemzetközi megítélésének erősítésében.

"Gyakran mondjuk, hogy az óceánon túl vagy Nyugat-Európában élő magyarok, akár tetszik nekik, akár nem, mind magyar nagykövetek, mert rajtuk keresztül lesz értelmezve, hogy milyenek a magyarok"."

Vizi E. Szilveszter professzor kiemelte Karikó Katalin magyar biokémikust, aki más kutatókkal együtt kidolgozta a korona vírus elleni mRNS-vakcinák technológiáját. Vizi megemlítette Karikó lányát, Francia Zsuzsannát is, aki kétszeres olimpiai bajnok evezős lett.

Potápi hozzátette, hogy Francia már "anya-baba csomagot" kapott a magyar konzulátustól újszülött gyermekének, és hogy Karikó ma talán a leghíresebb magyar.

A magyar nemzet egyre összetartóbbá válik, és bár a világjárványhelyzet akadályozta a Magyarország és a diaszpóra közötti kapcsolatok lehetőségét, reméli Potápi, hogy ezek a kapcsolatok tovább erősödnek, különösen azáltal, hogy a fiatal diaszpórában élő magyarok Magyarországra látogathatnak.

Mielőtt az alapítvány tagjai megkezdték volna a második napi workshop részt, Vizi E. Szilveszter professzor reményét fejezte ki, hogy a Magyarország Barátai Alapítvány tagjai már szeptemberben személyesen is találkozhatnak.

Forrás: Ungarn Heute