A hetedik Magyarország Barátai Konferencia első napja

"A magyar állam célja és rendeltetése a magyar nemzet megőrzése és a magyarok életminőségének javítása" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett online konferencián, amely a Magyarország Barátai Alapítvány számára fontos esemény, hiszen több száz tagot hoz össze, akik aktívan dolgoznak a diaszpórában élő magyar közösségek fejlesztéséért. A szervezet idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A kuratórium elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: "Az alapítvány is elkötelezett a magyarság összetartozásának erősítése mellett.”

Az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Vizi E. Szilveszter professzor azzal kezdte köszöntőjét, hogy üdvözölte azt a sok magyar embert, akik a világ 5 kontinenséről csatlakoztak az Alapítványhoz, és "ehhez a kultúrnemzethez tartoznak, amelyet az különböztet meg, hogy a tudomány, a sport és a művészetek területén sokat adhat a világnak".

Fontos, mondta Vizi E. Szilveszter professzor, "hogy a világ megismerje a magyarok sikereit, mert ugyanilyen fontos, hogy a magyarok sikereit itthon is megismerje a világ". A professzor kifejtette, hogy az alapítvány mennyire büszke arra a sok magyarra szerte a világon, akik a magyar identitást ápolják vagy támogatják. Büszke Karikó Katalin magyar biokémikusra, akinek több százmillió ember védőoltását köszönhetjük.

"A magyar nemzet csak akkor maradhat meg, ha minden része megmarad" - hangsúlyozta Semjén, aki miniszterelnök-helyettesként a külhoni magyar közösségekért, az egyházpolitikáért, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekért felelős. Ha a nemzet egy része, például a szlovákiai vagy romániai magyar közösségek eltűnnének, az az egész nemzet fennmaradását veszélyeztetné.

"Minden nemzet egyedi és megismételhetetlen érték, sajátos értékgazdaság, amelyet csak az egyetemes emberiségnek adhat, így minden, ami egy nemzet létét csorbítja, végső soron az egész emberiség vagyonának gazdagságát csorbítja" - hangsúlyozta Semjén. Az internacionalizmus és a sovinizmus ellentmond a magyarok nemzetfelfogásának - mondta, hozzátéve, hogy minden nemzetnek az a feladata, hogy megőrizze és bemutassa saját értékeit és örökségét.

2010-hez képest az állam több mint tízszer annyit költ a Kárpát-medencében élő magyarság identitásának megőrzésére: Ezer óvodát építettek vagy újítottak fel, háromezer templomot rehabilitáltak és százakat építettek a Kárpát-medencében, a közoktatást egészen az egyetemekig támogatták. A "Kőrösi Csoma Sándor" program keretében több mint száz egyetemi hallgatót küldenek a határon túli magyarokhoz, hogy magyar nyelven tanítsák a magyar történelmet és kultúrát az ott élőknek, és ösztöndíjakat kapnak azok a diaszpórában élők, akik Magyarországon szeretnék folytatni egyetemi tanulmányaikat.

Hozzátette, hogy a kormány a Kárpát-medence gazdaságát is fejleszti, mert "nem elég a magyarságnak az identitásának megőrzése, ha a megélhetése nem biztosított a szülőföldjén". Semjén Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy már több mint 1,1 millió magyar kapott magyar állampolgárságot külföldön. Ez a nemzet közjogi egyesítését jelenti, ami az egyetlen válasz Trianonra. A miniszterelnök-helyettes az egész magyar nemzethez szólva azt mondta: "Számítunk Önökre, és mindig, mindenben számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra, ránk".

Kérdésre válaszolva naiv gondolatnak nevezte, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás megoldaná a határon túli magyarok problémáit. Szerinte javult a helyzet, hiszen az erdélyi magyarok könnyebben jönnek Magyarországra, mióta tagok lettünk, de nem lehet azt mondani, hogy az uniós tagság megoldotta volna a problémát. Hozzátette, hogy az EU "nem kíváncsi a nemzetiségek vagy vallási közösségek jogaira". Szerinte ezt mutatja a "Minority SafePack" esete is, amelyet az EU Bizottsága az összegyűjtött aláírások ellenére "egyszerűen lesöpört az asztalról". "De mi nem adjuk fel, továbbra is fel fogjuk vetni a nemzetiségek kérdését."

Magyarország oltási tervéről a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy minden magyar megkaphatja az oltást és a magyar védettségi kártyát, a kormány kétoldalú megállapodásokat folytat a magyar oltási kártya elfogadásáról. "Ha egy ország nem fogadja el a magyar oltóanyagokat, akkor mi sem fogadjuk el az ott beadott oltóanyagokat" - zárta gondolatait.

Áder János köztársasági elnök videóüzenetben is köszöntötte az alapítvány tagjait. Beszédét Ferenc pápát idézve kezdte, aki azt mondta: "egy válságból nem úgy jövünk ki, mint előtte: vagy jobban, vagy rosszabbul jövünk ki belőle".

Köszöntő beszédében Áder János emlékeztetett arra, hogy immár második éve nem sikerült személyesen találkozni a Magyarország Barátai Közösség tagjaival. "A világjárvány mindennapos változásai megtanítottak minket arra, hogy alkalmazkodóképesek legyünk, hogy nagyobb problémákkal is megbirkózzunk. Sokan panaszkodtak arra, hogy a vírus még 2021-ben is problémát jelent, és ezért le kell mondaniuk rendezvényeket, meg kell változtatniuk a terveiket, el kell halasztaniuk utazásokat és újra kell gondolniuk a lehetőségeket."

Áder hangsúlyozta, hogy a helyzet valójában biztatóbb, mint korábban gondolták, mivel a vakcinákat a vártnál sokkal gyorsabban fejlesztették ki. A vakcinák "fényt jelentettek az alagút végén", de aztán új vírusváltozatok jelentek meg, ami egy még erősebb, még halálosabb harmadik hullámhoz vezetett. Magyarország oltási aránya azt sugallja, hogy "hamarosan elérjük azt a mérföldkövet, ahonnan már csak egy út vezet a világjárvány legyőzéséhez". Ez sokkal biztatóbb, mondta Áder, mint az a bizonytalanság, amely az elmúlt egy évben uralta az életünket.

Kiemelte Karikó Katalin magyar biokémikus és munkatársainak munkáját, akiknek köszönhetően egy új technológiával már tömegesen lehet életmentő koronavírus elleni vakcinákat előállítani. Az elnök külön utalt Karikó egyik interjújára, amelyben a kutató elmondta, hogy az akadályok megoldásának képessége mindig önmagán, tudásától és kitartásától függött.

A konferencia során átadták a "Magyarország barátja" díjat is. Ez a rangos díj a tágabb magyar közösségben kiválasztott személyek vagy szervezetek rendkívüli munkáját ismeri el. Idén két személyt és egy szervezetet jelöltek figyelemre méltó munkájukért: Gáal-Schott Anikót, aki "Magyarország hídja a washingtoni közösséghez", Haynalné Kesserű Zsuzsánnát, Magyarországért Argentínában dolgozó újságírót és az "Europa" Klubot, az '56-os menekültek által alapított bécsi magyarok kulturális központját.

Forrás: Ungarn Heute