Kihirdették a Magyarország Barátja Díj 2021-es nyerteseit

GÁAL-SCHOTT ANIKÓ, „a híd Magyarország és a Washington régió közössége közt”

Gáal-Schott Anikó, 1956-ban 12 évesen kényszerült elhagyni Magyarországot. Családjával tette meg a nehéz utat a határon át Ausztriába, később Kanadába költözött, ahol biokémikusként szerzett diplomát a Concordia egyetemen, majd fogorvosnak tanult a McGill egyetemen.

Végül megalapította az A. Gaal & Associates tervező és tanácsadó céget Washingtonban, és 2003-2006 között még George W. Bush elnök kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó testületének is tagja volt. Számos jótékonysági szervezetben tevékeny, ezekből sok kapcsolódik magyar ügyekhez. Évtizedek óta támogatja Magyarországot és a magyar érdekeket az Egyesült Államokban és más nemzetközi fórumon.

Nominálásához nagyban hozzájárult közreműködése az Amerikai-Magyar Szövetség „A Trianoni diktátum, Egy magyar tragédia” emlékszimpóziumának létrehozásában. Neki köszönhetően összesen 30 ezer USA-dollárt gyűjtöttek a szimpózium megrendezése alatt. A szimpóziumot számos magyar kapcsolata révén széles nemzetközi közönséggel tudta megismertetni. Washingtonban, mint „Magyarország és a washingtoni régió hídjaként” is emlegetik.

HAYNALNÉ KESSERŰ ZSUZSÁNNA, újságíró, aki Magyarországért dolgozik Argentínában

Haynalné Kesserű Zsuzsánna Argentínában felelős a magyar média és kultúra megtartásáért. Újságíró, publicista, könyvtáros; felelős a havonta megjelenő argentín-magyar újságért, amely kettő-háromezer Argentínában élő magyart ér el.

Egyszemélyben szerkesztője és kiadója is az újságnak, melyet 2005 óta vezet, valamint spanyolul és magyarul írt cikkeivel lát el. Az újság megalapítása kifejezetten fontos volt, mivel az 1929 óta létező utolsó magyar médium Argentínában, egy évvel az argentín-magyar újság megjelenése előtt szűnt meg. Ő a felelős továbbá a Hungária Könyvbarátok Köre, Kölcsönkönyv- és Levéltár megalapításáért és vezetéséért, mely 1976 óta az egyetlen ilyen jellegű magyar könyvtár Dél-Amerikában.

Magyar-argentín társai szerint kimagaslóan hasznos szolgálatot tesz a diaszpóra közösségéért, a magyar identitás és a magyar nyelv védelméért külföldön. Haynalné Kesserű Zsuzsánna nem csak sok magyar közösség kulcsszereplőjétől kapott támogatást, hanem a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége is elismerte az egész diaszpóra érdekében végzett munkáját.

A BÉCSI „EUROPA”-CLUB, az ’56-os menekültek által alapított bécsi magyarok kultúr centruma

A Bécs melletti székhellyel rendelkező Európa Klub a bécsi magyarok kulturális központja, amelyet 1964-ben az 1956-os forradalom után Bécsbe települt nagyszámú magyar menekült alapított.

A forradalomban sokat vesztett fiatal magyar menekültek, Ausztriában egy hasonló gondolkodású emberekből álló közösséget szerettek volna létrehozni, hogy leküzdjék a nyelvi akadályokat, mely az ausztriai honosításuk feltétele volt. Eredetileg a klub fiatal emberek összejövetelére szolgált, ahol 26, 20-as éveiben járó fiatal magyar 1964-ben aláírta közösségi tagságát. Már 1967-ben a fókusz a mulatóhely funkcióról áttevődött a magyar kultúra megvédésére és annak szükségét emelték ki. 1967-ben a klub megalapította a német magyar nyelvű „integracio” nevű újságot. Még ugyanannak az évnek decemberében a átnevezték „Europa”-Club-ra, éppen 10 évvel korábban, mielőtt elkezdett rendszeresen publikálni.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a klub támogatás híján fel fog bomlani, azonban váratlanul más csoportok és klubok figyeltek fel rá, így újra feléledt és lefektette tevékenységének szellemi alapjait. 1972-ben a közösség a kialakított eszmeisége alapján, az 56-osok kulturális csoportjaként tekintenek magukra. Ma az „Europa”-Club egy fontos szerepet játszik Bécsben a magyar kultúra és identitás megőrzésében, az ausztriai magyar diaszpóra közösségi és kultúrális eseményeinek megszervezésével.